Tovább ketyeg Magyarország időzített bombája, csak tekertünk egy kicsit az órán

Az Európai Központi Bank (EKB) jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett módosítását, így hatástalanítható az amúgy is megfeszített 2024-es költségvetés 300-400 milliárd forintos időzített bombája. Ez persze nem oldja meg a problémát, csak abban reménykedhetünk, hogy középtávon az MNB jövőbeni nyeresége képes lesz pótolni a jegybanki saját tőkét, így nem lesz szükség költségvetési feltőkésítésre. A pozitív válasz mellett az eurózóna jegybankjának is kétségei vannak a magyar megoldással kapcsolatban. Szabad utat kapott az MNB óriási vesztesége 2023 tavaszáig valószínűleg kevesen érdeklődtek, hogy mennyi az MNB saját tőkéje és ez hogyan hat a költségvetésre, még a szakértők sem foglalkoztak különösebben a kérdéssel. A jegybanktörvény előírta, hogy ha a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökken, azt szinte azonnal vissza kell fizetnie a költségvetésnek. Bár a jegybank saját tőkéje 2022 végén még 255,9 milliárd forint volt, az idén várható további tőkeveszteség és tőkevesztés után feltételezhető, hogy a negatív tartományba csúszik. A kormány is érzékelte a problémát, ezért idén egyszer már módosították a jegybanktörvényt, hogy a negatív saját tőkét ne egy összegben, hanem egyenlő arányban kell visszafizetni a költségvetésbe öt évre. Az idén eddig látott kamatszintek 1000-1500 milliárd forintos jegybanki veszteséget hozhatnak, tavaly ugyanis csaknem 620 milliárd forintot keresett az MNB a devizatartalékok cseréjén, idén viszont ennél lényegesen kevesebb is lehet. A jegybank profitja szempontjából azonban minél nagyobb az önköltségi ár és a piaci jegyzés közötti különbség, annál nagyobb profitot tudnak realizálni. És ezzel még nincs vége, hiszen a jegybank saját tőkéjének jelentős része (2022 végén 775 milliárd forint) a forintárfolyam úgynevezett kiegyenlítő tartaléka. Az elmúlt hónapokban többször írtunk arról, hogy az MNB veszteségkompenzációja a 2024-es költségvetés legnagyobb időzített bombája, hiszen egy ekkora tőkekiesés még öt részre bontva is 300-400 milliárd forintos terhet jelentene. a büdzsé. Kormányzati és jegybanki nyilatkozatok már jelezték, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján “átmeneti ideig” működhet negatív saját tőkével egy jegybank, ehhez azonban az EKB jóváhagyására is szükség volt. Ezért nem tapsolnak a magyar modellnek Frankfurtban Ez a jóváhagyás érkezett meg hétfőn az eurózóna jegybankjától, amit Varga Mihály pénzügyminiszter és az MNB gyorsan ki is kürtölt. Ha részletesen elolvassuk az EKB véleményét, világossá válik, hogy nem fogadták kitörő örömmel a jegybanktörvény ismételt módosítását. A magyar kormány azzal érvelt Frankfurtban, hogy a jegybanki veszteségek megtérítésének jelenlegi szabálya túlságosan nagy egyszeri terhet jelent a költségvetésnek, ráadásul úgy, hogy csaknem egy évvel korábban fogadták el. Emellett kiemelték, hogy a negatív saját tőke nem akadályozza az MNB-t a jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésében, viszont a feltőkésítés szükségessége nem szándékosan negatív hatással van a költségvetésre és a monetáris politikára, és csökkenti a jegybank mozgásterét. A fentiek miatt az új törvényjavaslat azt tartalmazza ha az MNB saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke alá csökken, a költségvetésnek gondoskodnia kell arról, hogy az legalább ezt az összeget “ésszerű időn belül” elérje, hogy a jegybank megfeleljen a pénzügyi függetlenség elvének. Hivatalosan a kormány azzal érvelt az EKB-val, hogy az új szabályozás nagyban hasonlít a jegybank feltőkésítéséről szóló horvát törvényhez, így megfelel a szükséges kritériumoknak. Szóba kerül a gazdasági növekedés, az infláció, a költségvetés helyzete, a munkaerőpiac, valamint olyan globális tényezők, mint a geopolitikai feszültségek vagy a fejlettebb központi bankok lépései. A javaslat kitér arra is, hogy az MNB igazgatóságának minden évben előzetes jelentést kell készítenie az előző évi tőkehelyzetről és annak várható változásairól, amelyet április végéig továbbítania kell a kormánynak és a Költségvetési Tanácsnak. Az MNB törvény tervezett módosításával kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a forint árfolyamon és a devizapapírokon kimutatott nem realizált eredményt (ún. kiegyenlítési tartalékot) nem szabad a pénzügyi veszteségek fedezetébe beszámítani, mivel az ideális, ha a jegybank maga döntene a szükséges tartalék mértékéről, és nem utalna külső harmadik félhez. Az EKB szerint el kell kerülni azt a helyzetet, hogy bármely központi bank saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke összege alá csökkenjen, vagy negatívvá váljon. – áll a jogi véleményben. Az eurózóna jegybankja is elismeri, hogy a benyújtott magyar módosító javaslat nagyon hasonlít a horvát modellhez, amely szerint a tartósan negatív jegybanki saját tőkét a következő középtávon a költségvetésnek kell egyensúlyba hoznia. Az MNB esetében az eurózóna jegybankja hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kihívásokkal teli helyzetben fontos lenne az erős mérleg fenntartása, amely csökkentheti a további lehetséges veszteségeket, biztosíthatja a pénzügyi függetlenséget és a működési hatékonyságot. A törvényjavaslat kapcsán kiemelik, hogy az állami szerveknek túl nagy mérlegelési jogkörük lenne abban, hogy az MNB negatív saját tőkéjét hogyan és mikor térítsék vissza. Vagyis összefoglalva úgy tűnik, hogy az EKB szerint a jegybanktörvény tervezett módosítása legfeljebb néhány részterületen támadható legálisan, de a gyakorlatban egyáltalán nem örülnek a módosításnak, megfelelőbbnek tartanák a korábbi szabályt, amely azonnali feltőkésítést ír elő. A jegybanki veszteségtől való félelem azonban nem szűnik meg teljesen, legfeljebb azon izgulhatunk, hogy a következő években az MNB fokozatosan ledolgozza negatív saját tőkéjét a jövőbeni nyereségből. Ha azonban a jegybank működése biztosítható hosszú távú fedezetlen pénzkibocsátással, az árstabilitási feladat sérülhet, és a jegybank eszközfüggetlensége nem érvényesülne. Az új jegybanki szabályozás annyiban megnyugtató, hogy nem kényszerít további költségvetési megszorításokat, miközben a jegybanki feladatellátás is zavartalan lehet. Ez három dologhoz vezethet: (1) a jegybanki politika hatékonyságának elvesztéséhez, (2) további konfliktusokhoz a kormány és a jegybank között a veszteségek megtérítésének kérdésében, (3) az EU rosszallásához, ami majd megjelennek a különböző uniós eljárásokban. – Ezt az összefoglalót egy AI (v1) generálta. A cikk forrása: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230905/tovabb-ketyeg-magyarorszag-idozitett-bombaja-csak-tekertunk-egy-kicsit-az-oran-637701