Gazdaság: Igazi gyomros a KSH-tól: két és fél éves mélypontjára került a magyar gazdaság

2020 vége óta nem olyan gyenge a GDP adat, mint most, gazdaságunk teljesítménye április-júniusban 2,3 százalékkal esett vissza. Gyomorbajt kapott és térdre rogyott – ha Szentkirályi Alexandra múlt heti elemzésében az infláció szót a “magyar gazdaság” szóra cseréljük, pontosan ezt érezhetjük, ha a friss GDP-adatokat nézzük. A nyers adatok szerint Magyarország GDP-je 2,4 százalékkal volt alacsonyabb az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban, a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – számította ki a Központi Statisztikai Hivatal. Az első félévben összesen 1,7 százalékos a visszaesés. Január-márciushoz képest április-júniusban 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Azaz a technikai recesszió tovább tart – ez az elnevezés azt az időszakot jelenti, amikor a GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken az előző három hónaphoz képest. Ahhoz, hogy az aktuális számokat hosszú távú szinten el tudjuk helyezni, elég két adat: éves szinten utoljára 2020 októberében-decemberében volt nagyobb a visszaesés a jelenleginél – a Covid második hulláma idején, és az a tény, hogy négy egymást követő negyedévben van csökkenés az előző három hónaphoz képest, az első alkalom, hogy a GDP-t a jelenlegi módszertan szerint 1995-ben mérték (még a három egymást követő negyedéven át tartó technikai recesszió is csak egyszer fordult elő, 2008-2009). A KSH két hét múlva teszi közzé a részletes adatokat arról, hogy miből állt a mostani index, de néhány részlet már nyilvános, és sokat tudunk a korábban közzétett adatokból. Már annyi kiderült, hogy a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte a visszaesést, az ipar és a piaci szolgáltatások, elsősorban a szállítás, a raktározás és a kereskedelem viszont jelentősen csökkentették a számokat. 2022-ben az aszály miatt borzalmas évet zárt a mezőgazdaság, akkoriban a második negyedévben például 35,1 százalékos visszaesést mértek – nyilvánvaló volt, hogy a 2023-as mezőgazdasági adatok ehhez képest óriási növekedést mutatnak. , még akkor is, ha ez csak egy nagyon átlagos év lesz a mezőgazdaság számára. S bár júniusban nem mindenhol ment a vártnak megfelelően a szüret, az áprilisi fagyok pedig megrongálták a terméseket, az idei termés így is nagyon jó lehet. „Brüsszel és egy esőtáncoló sámán megmentheti a magyar gazdaságot” – írtuk tavaly ősszel, amikor azt elemeztük, hogy lehet-e recesszió 2023-ban, és bár továbbra sem érkeznek uniós források, az időjárás valóban megmentheti a GDP-adatainkat idő. Áprilisban 1,1 százalékos visszaesést mértek 2022-hez képest, májusban viszont már 3,9 százalékot, az első júniusi becslés szerint pedig 11 százalékkal haladta meg az export az egy évvel korábbi szintet – ami természetesen szintén magában foglalja, hogy a 2022-es adatok is rendkívül rosszak voltak. Úgy tűnik, bár a magyar ipar nem teljesít jól idén (és sem), a külföldön eladásra előállított termékekből legalább pénz érkezik az országba. Iparunk áprilisban 5,8 százalékkal, májusban 4,6 százalékkal, júniusban 6,1 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis az exporttal kapcsolatos megállapítások megfordíthatók: bár magyar árut, vagy legalábbis itt összeszerelt árut még eladhatunk külföldön, a belföldi értékesítésre szánt termékek gyártása zuhant. A kiskereskedelmi adatokat ebből ismerjük részletesen: az üzletek forgalmát – ha nem a kasszákban maradt pénzt, hanem a vásárolt termékek mennyiségét nézzük – áprilisban 12,6, májusban 12,3, míg ben 8,3 százalékkal volt alacsonyabb a kiskereskedelmi forgalom. júniusban, mint 2022 azonos hónapjában. Az biztos, hogy ezt követően, az év második felében lesz olyan időszak, amikor 2022-ben nagy visszaesést mértek, így ehhez képest már valószínűleg egy érezhető növekedés. A szakértők többsége előzetesen úgy számolt, hogy 2023-ban a recessziót csak kis híján megússzuk, de gazdaságunk 2022-hez képest csak olyan csekély többletben lesz, hogy szinte stagnálásnak minősül. A kormány mindenkinél optimistábban 1,5 százalékos növekedést vár, az MNB pedig igen tág tartományt adott előrejelzésében: nem tartja kizártnak a 0,0 százalékos eredményt, de nem tartja kizártnak a 1,5 százalékos növekedést sem. Az Európai Bizottság 0,5 százalékos növekedést tart lehetségesnek, ami az egyik legalacsonyabb lenne az EU-ban, erre számít az IMF is. – Ezt az összefoglalót egy AI generálta. A cikk forrása: https://hvg.hu/gazdasag/20230816_KSH_gdp_recesszio