Még mindig nem hatástalanította a kormány a költségvetés ketyegő bombáját, pedig fogy az idő

Még mindig nem nyújtották be hivatalosan a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint várjuk az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményét. A témával a következő hónapokban foglalkozni kell, különben a jegybank tőkevesztesége 300-400 milliárd forintos lyukat hagyhat a 2024-es költségvetésben. Ennek oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a jegybank mérlegének összege, ráadásul a korábbinál lényegesen magasabb kamatot kell fizetnie. Így a jegybanki veszteség és a forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka ez összesen 1500-2000 milliárd forint tőkeveszteséget is jelenthet. Ezt szem előtt tartva a parlament idén már úgy módosította a jegybanktörvényt, hogy az esetleges tőkepótlást öt év alatt egyenlő részletekben kell végrehajtani. Az elmúlt hónapokban már a kormány nyilatkozatai jelezték, hogy nem ez lesz a végső megoldás a problémára, Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban világossá tette, hogy a parlament őszi ülésszakán ismét módosítható a jegybanktörvény. Erre az egyik őszi ülésszakon kerülhet sor, mivel várhatóan néhány héten belül érkezik valamilyen válasz az Európai Központi Banktól. Az új törvénymódosítás legnagyobb kérdése az lehet, hogy meddig tart az “átmeneti időszak”, amíg az MNB tőkéje negatív lehet, ez lehet az EKB legfontosabb kérdése is. Más központi bankok is hasonló problémákkal küzdenek Valószínűleg a kormánynak nem kell attól tartania, hogy az EKB esetleg bevállalja a terveit, hiszen jelenleg a világ szinte minden jegybankja hasonló problémával küzd. A globális koronavírus-járvány miatt a legtöbb ország megpróbálta mesterségesen élénkíteni a gazdaságot, ami a jegybankok mérlegének felduzzasztását jelentette különféle eszközvásárlási programokkal és kedvezményes hitelekkel. Emellett vannak “egyedi történetek” is, a régióban például a cseh jegybank tőkéje 2017 óta folyamatosan negatív, hiszen 2013 és 2017 között folyamatosan beavatkoztak a korona erősödésének megfékezése érdekében. Ezzel jelentős devizatartalékot halmoztak fel, hiszen folyamatosan koronát adtak el a piacon, majd ezen a hatalmas tartalékon veszteséget realizáltak – mutat rá az Erste Bank friss elemzése. Vagyis a cseheknél nemcsak a kamatok, hanem az árfolyamváltozások is növelik a jegybanki veszteségeket. A korona erősödése folyamatos veszteséget jelent, hiszen szinte minden jegybanki eszköz devizában van. Ez arra is utalhat, hogy az EKB-nak nem lesz különösebb kifogása a tervezett magyar törvénymódosítás ellen, hiszen a jegybank negatív tőkéje más EU-tagállamokban is megengedett. Az Erste szakemberei arra is felhívják a figyelmet, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a jegybank negatív tőkével is működhet, és ezzel elkerülheti a politikai nyomást, ami a feltőkésítés szükségességével függ össze. A jegybank működése abban különbözik a klasszikus cégektől, hogy saját valutában nem mehet csődbe, és a csődbírósági végzésekkel szemben is védve van. Ha viszont a jegybanknak tartósan pénzteremtéssel kell finanszíroznia veszteséges működését, az szembemegy saját inflációs céljaival, így általánosan elfogadott, hogy előbb-utóbb normalizálódnia kell a jegybanki működésnek. Az elemzők arra is igyekeznek választ adni, hogy szerintük mikor lehet szükség tőkepótlásra, ha a gazdaságban súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányok alakulnak ki, vagy ha az adott ország hitelességének hiánya veszélyezteti a jegybank működését, akkor probléma lehet. . A kérdés csak az lehet, hogy a törvény szerint meddig tart az átmeneti időszak, és a jegybanktörvény egy éven belüli ismételt módosítása némileg negatívan hathat a piacra és a gazdasági szereplőkre. – Ezt az összefoglalót egy AI (v1) generálta. A cikk forrása: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230822/meg-mindig-nem-hatastalanitotta-a-kormany-a-koltsegvetes-ketyego-bombajat-pedig-fogy-az-ido-634679

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük