A cukor 68, a benzin 31 százalékkal drágult, a liszt és a használt autó olcsóbb lett – így jött ki a 16,4 százalékos infláció

Nos, még ha hozzátesszük, hogy júliustól augusztusig átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az árak. Élelmiszer: +19,5 százalék Az árplafon bevezetése drámaian megzavarta a piaci folyamatokat, ennek legszembetűnőbb példája, hogy júliustól augusztusig 54,6 százalékkal drágult a cukor. Éves összevetésben egyre kevesebb az az élelmiszer, amelynek ára több mint 20 százalékkal nőtt, de ez így is komoly drágulást jelent. Persze itt az igazán nagy áremelkedés 2022 közepén-végén történt, és még 2023 elején sem állt meg teljesen, így ha a nem éves számokat nézzük, már érezni lehetett, hogy az időszak a magas árak lassan a végéhez közelednek. Sőt, május és július között az átlagárak még csökkentek is – persze csak egy kicsit, így álmodni sem érdemes arról, hogy akár vissza is térnek a tavalyi ilyen időszakra. Alkohol, dohánytermékek: +12,7 százalék Ezt a csoportot a sör lendíti igazán, amely továbbra is jóval 20 százalék feletti éves áremelkedést mutat. Ráadásul itt még a bázishatás sem segít egy darabig: 2023 januárja és áprilisa között nagyot megugrottak az árak. Azóta a KSH hónapról hónapra mért némi áremelkedést, még ha nem is akkorát, mint év elején, de ezek a termékek már 9,9 százalékkal drágábbak, mint 2022 végén voltak. Ebben az a különösen jó, hogy az elmúlt hónapokban az árak is csökkentek: a júniusi csúcs után drasztikusan olcsóbbá váltak a ruhák, már majdnem ugyanazon a szinten, mint az év legelején. Tartós cikkek: +2,3 százalék Ez az egyik legjobb részlete az egész inflációs adatnak – ha az országban minden csak ennyivel drágább lenne, nem nagyon lenne okuk panaszra. De persze az is fontos szempont, hogy ha nincs pénze a családnak, sokkal könnyebb elodázni a bútor- vagy autóvásárlást, mint a kenyérvásárlást, így a kereskedők nem tudnak túlságosan árat emelni, ha meg akarják tartani vásárlóikat. . Háztartási energia: +34,7 százalék A kérdés teljesen logikus: hogy lehet ekkora, ha már tavaly augusztusban kiszabták a rezsicsökkentést? Nem is kicsit: tavaly szeptember és november között brutális drágulás volt, azóta szinte folyamatosan csökkennek az átlagárak. A rezsicsökkentéshez képest ez alig észrevehető, de most 12 százalékkal olcsóbb a háztartási energia, mint tavaly decemberben – ez egy hónap múlva mutatkozik meg a statisztikákban. Egyéb cikkek, üzemanyagok: +19,8 százalék Ha a tartós termékek ára volt a jó hír, akkor ez a rossz hír. Ez is nagyon rossz – az élelmiszerek havi drágulása mellett ez egy másik tétel, ami miatt az augusztusi infláció kissé magasabb lett a vártnál. Az igazán nagy probléma nem a tankönyvek drágulása – a 138 százalék nagyon látványos, de ez csak a nagyon kevés nem ingyenes könyv árváltozását jelenti -, hanem az üzemanyag. Júliustól augusztusig 8 százalékkal drágultak, és összesen 31 százalékkal kerültek többe, mint tavaly ilyenkor. Az ár-bér spirál jól látható a szolgáltató szektorban, az áremelkedés legnagyobb része az év első felében volt mérhető, és 2023 eleje óta egyetlen csoport sem látott ekkora áremelkedést, mint most. A szolgáltatások egyetlen pozitívuma, hogy a legalább havi drágulások lassulnak, júniustól júliusig 1,7 százalékkal, júliustól augusztusig mindössze 0,1 százalékkal nőttek az árak. Ez persze csak az infláció szempontjából jó fejlemény, valójában egy nagyon rossz tendenciát jelez: úgy tűnik, hogy az élelmiszerszektorban régóta látott probléma mostanra elérte a szolgáltató szektort, hát nincs hova tovább emelni az árakat, mert nem maradna több. – Ezt az összefoglalót egy AI (v1) generálta. A cikk forrása: https://hvg.hu/gazdasag/20230908_inflacio_reszletes_arak_dragulas